kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés

Vállalok kőműves,burkoló,festőmunkát.Családiházak építését lakásfelujítást, tetőterek beépítését, giszkartonozást,Falazást, vakolást, betonozást, bontást . Természetesen kisebb munkákat is elvégzem. Budapesten és pest megyében. Tel. : 06 20 594 0260

A jogállamiság alkotmányos követelményeinek érvényre juttatása érdekében biztosítani kell a tulajdonjog védelmét. E védelmet emeli ki a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amikor kimondja, hogy tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben szabályozott esetekben lehet és csak teljes, feltétlen és azonnali kártalanítással. 


Kisajátítási, közérdekű célok: 

a) állami vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; 

b) város- és községrendezés; 

c) állami vagy önkormányzati beruházásban megvalósuló tömbszerű vagy telepszerű lakóházépítés; 

d) bányászat; 

e) honvédelem; 

f) közlekedés; 

g) posta és távközlés; 

h) közcélú erőmű létesítése, a villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése, ha a létesítés, illetőleg az elhelyezés másként nem biztosítható; 

i) vízgazdálkodás; 

j) a régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása; 

k) műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másként nem biztosítható; 

l) véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés; 

m) építési tilalom alatt álló ingatlan tulajdonjogának megszerzése; 

n) a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 17. §-ának (2) bekezdése alapján az egyház részére történő átadás; 

o) hőtermelő létesítmény és szolgáltatói hőközpont létesítése; 

r) hulladékgazdálkodási közszolgáltatási létesítmény elhelyezésére, ha az másképpen nem biztosítható, és az ingatlanra vonatkozó hatályos terület-, illetve településrendezési terv az ingatlant ezen területfelhasználási egységbe sorolta. 


E céloktól eltérni nem lehet, ha a kisajátítást kérő más célt jelöl meg, akkor a kisajátítás nem valósulhat meg. Példa erre az, ha az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság (pl. gyógyfürdő) gyógyszállót szeretne építeni, erre a célra magántulajdonban lévő ingatlant kisajátítani nem lehet, hiába az önkormányzat a kisajátítást kérő. 

A kisajátítás, mint fogalom azt jelenti, hogy nem állami (főleg magánszemélyek) tulajdonában lévő ingatlanok állami, önkormányzati tulajdonba kerüljenek, és ezáltal megvalósuljanak a fent említett közcélok. Kisajátításra csak akkor kerülhet sor, ha a tulajdonostól adásvétellel az ingatlan tulajdonjoga nem szerezhető meg. Meg kell jegyezni, hogy nem lehet utcanyitás céljából beépítetlen telekre kisajátítási eljárást lefolytatni, ez esetben az építésügyi hatóság határozattal a földhivatalnál lejegyeztetheti közút céljára a szükséges területnagyságot, ellenben a tulajdonost ez esetben is teljes és feltétlen, azonnali kártalanítás illeti meg, kivéve, ha erről lemondott. 

A kisajátított ingatlanért kártalanítást kell fizetni, amelynek piaci értéken, azaz a helyben kialakult forgalmi értéken kell megtörténnie. Ha a kisajátított épületben lévő lakást, vagy egyéb helyiséget (pl. nyári konyha) a tulajdonos, bérlő, vagy egyéb használó használja, akkor forgalmi értékként a lakott értéket kell figyelembe venni. A forgalmi érték megállapítása szempontjából ilyen esetben jelentősége lehet a telek és az épület arányának (pl. nagy és értékes telken elavult, kis épület áll, vagy fordítva). A forgalmi érték megállapításánál nem lehet felsorolni az összes figyelembe vehető befolyásoló tényezőt, de azért minden olyan szempontot vizsgálni kell, amit egy esetleges adásvétel során a szerződést kötő felek egyébként is figyelembe vennének. Ilyen lehet még: az ingatlan közművesítettségi foka, a közterületi megközelíthetősége, a kisajátított ingatlanon fennáll-e építési tilalom, vagy korlátozás, az ingatlanon lévő épületek építési engedéllyel, vagy a nélkül épültek-e, van-e rajta évelő növényzet, stb. Ha az épület építési engedély nélkül épült, és a használatbavételi engedély kiadásától számított 10 év már eltelt, az építési hatóság már az építmény bontása iránt nem intézkedhet. Ez esetben a kártalanítási összeg meghatározásánál az építmény teljes forgalmi értékét kell figyelembe venni. 

Telek kisajátítása esetén a kártalanítási összeg meghatározásánál kiemelkedő jelentősége van a rendeltetésnek és a beépítési lehetőségnek. Ingatlan egy része csak akkor sajátítható ki, ha a visszamaradó ingatlanrész eredeti céljára továbbra is alkalmas, vagy ha be nem épített telekről van szó, akkor a visszamaradó telekhányad eléri a helyben előirt legkisebb teleknagyságot. Ha a kisajátított lakást a tulajdonosok korábban a részükre biztosított tanácsi értékesítésű lakásként az állami támogatást tartalmazó áron szerezték meg, a kisajátítási kártalanítási összeg meghatározásánál az állami támogatás összegét terhükre kell elszámolni. 

Ha a tulajdonos az ingatlant a kisajátítást megelőző tíz éven belül szerezte, a szerzéskori értéket a kártalanítási összeg meghatározásánál csupán az értékelés egyik szempontjaként kell figyelembe venni. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a tíz éven belüli szerzés a kisajátítás időpontjához képest mikor történt, mert minél távolabb esik egymástól a két időpont, a szerzéskori érték jelentősége ehhez képest csökken. 

Kisajátítási kártalanításként a kisajátítással kapcsolatos értékveszteséget és költségeket is meg kell téríteni, de ezek csak a kisajátítással lehetnek összefüggésben. Így pl. nem jár kártalanítás a kisajátított ingatlanon folytatott jövedelemszerző tevékenység lehetőségének megszűnése miatt, de nincs helye olyan költség megfizetésének sem, hogy pl. a tulajdonos az állatállománynak takarmányozásához szükséges terményt a kisajátított ingatlanon termelte meg és a kisajátítás miatt a terményeknek más helyről történő szállításával kapcsolatosan a jövőben költségei merülnek fel. Ugyanakkor költségként (értékveszteségként) meg kell téríteni különösen a mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlan esetében a lábon álló és függő termés értékét, a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munkák költségét és egyéb ráfordítások költségét, az ingatlan egy részének kisajátítása esetén a visszamaradt ingatlanrész értékének csökkenését, a kisajátítás következtében szükséges üzemátszervezés, üzem áttelepítés és költözködés költségét és egyéb hasonló igazolt költségeket. 

A tulajdonoson kívül más jogosult (haszonbérlő, használó, haszonélvező, stb.) is érvényesítheti a kisajátítást kérővel szemben a kártalanítási igényét. 

A pénzbeli kártalanítással a kisajátított ingatlanra vonatkozóan más személyt megillető jogok és tények megszűnnek. Kivétel a telki szolgalom, továbbá a jogszabályon alapuló szolgalom, vezetékjog és más használati jog, valamint tulajdoni korlátozás, mert ezek tekintetében külön kell rendelkezni. Az állam, illetőleg az önkormányzat a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg. 

Kártalanítást nemcsak pénzben, hanem csereingatlannal, esetleg csereingatlanban és pénzben együtt is lehet nyújtani. Csereingatlan csak akkor adható, ha ebben a felek megegyeznek. Ha a csereingatlan értéke nagyobb, mint a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás, a különbözetet a tulajdonos köteles megfizetni. (Ez alól felmentést, vagy részletfizetést kaphat.) Ha a csereingatlan értéke kisebb, akkor a tulajdonos részére az értékkülönbözet jár. Nem jár kártalanítás a használhatatlan romépületért, az olyan épületért, amelynél az építést vagy fennmaradást engedélyező határozat a későbbi lebontás esetére a kártalanítást kizárta, illetőleg amelynek a tulajdonos költségére való lebontását az építésügyi hatóság elrendelte. Ezeket az épületeket a tulajdonos lebonthatja és anyagát elviheti. 

Ha a felek között nem jön létre az ingatlanra vonatkozóan az adásvétel, úgy a kisajátítási eljárást a kisajátítást kérő (állam, vagy önkormányzat) megindítja. A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes megyei, vagy fővárosi közigazgatási hivatal vezetője folytatja le. A közigazgatási hivatalok a megyeszékhelyeken működnek. A közigazgatási hivatal köteles legelőször azt vizsgálni, hogy a megjelölt kisajátítási cél valóban közérdeket szolgál-e. A kisajátítási eljárás során a mezőgazdasági földeket, valamint az erdőket fokozott védelemben kell részesíteni, mivel ezek az ingatlanok végesek, mással nem pótolhatók, nem helyettesíthetők. Ezért ezek kisajátítására csak akkor kerülhet sor, ha a mezőgazdasági művelésből történő kivonását engedélyezték. Természetvédelmi területet érintő kisajátításra irányuló kérelemhez csatolni kell a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is, illetőleg régészeti jelentőségű földterület esetén a művelődési és közoktatási miniszter hozzájárulását is. 

A közigazgatási hivatal vezetője által hozott határozat ellen csak bírósági felülvizsgálat vehető igénybe. A perre a megyei bíróságok illetékesek. A bíróság a kisajátítási ügyben soron kívül jár el. A kisajátított ingatlant csak a jogerős kisajátítási határozatban megjelölt időpontban lehet birtokba venni, de a kisajátítást kérő engedélyt kérhet előmunkálatok végzésére, melyet szintén a közigazgatási hivatal vezetője engedélyez. 

Megjegyzendő, hogy a kisajátítást kérő nem húzhatja hosszú ideig a kisajátítási cél megvalósítását, kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az ingatlant meghatározott határidőn belül a kisajátítási célra felhasználja. Amennyiben ez nem valósul meg a vállalt határideig, az ingatlan korábbi tulajdonosát elővásárlási jog illeti meg. 

Amennyiben a kisajátítási eljárás megindul, illetőleg az lebonyolódik, a teljes eljárás (beleértve a bíróságit is) illetékmentes, valamint a kisajátított ingatlan tulajdonosa a teljes kártalanítási összegre vonatkozóan jövedelemadó-mentességet élvez. 

Véleményem szerint az önkormányzatok az utóbbi időben pontosan a megemelkedett ingatlanárak miatt a településrendezési tervek jóváhagyásánál csökkentik a kisajátításra szánt ingatlanok számát és azokat inkább csak közterület kialakítására (utcanyitásra) veszik igénybe, de ez esetekben is inkább próbálnak a tulajdonosokkal adásvételre vonatkozóan egyezséget kötni. A kisajátítást a kisajátított ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, de nagyon ritka, amikor az eljárás mindenki megelégedésére bonyolódik le, hiszen tulajdonához mindenki ragaszkodik főleg akkor, ha ahhoz esetleg érzelmi szálak is kötődnek.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 71
Tegnapi: 7
Heti: 91
Havi: 471
Össz.: 88 815

Látogatottság növelés
Oldal: Kisajátítás
kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés - © 2008 - 2017 - felujitasepites.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »