kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés

Vállalok kőműves,burkoló,festőmunkát.Családiházak építését lakásfelujítást, tetőterek beépítését, giszkartonozást,Falazást, vakolást, betonozást, bontást . Természetesen kisebb munkákat is elvégzem. Budapesten és pest megyében. Tel. : 06 20 594 0260

Lakásvásárlás, -eladás 

Lakás adásvétele esetén az eladó arra vállal kötelezettséget, hogy a lakás tulajdonjogát és birtokát - vételár megfizetése ellenében - átruházza a vevőre, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a lakást átvenni. 

A lakás megvételének alapvető feltétele, hogy a lakás az eladó tulajdonában legyen (az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepeljen), és rendelkezhessen is vele (a rendelkezési jogot kizárja, pl. a lakáson fennálló elidegenítési tilalom). A leendő vevő erről az ingatlan tulajdoni lapjáról tájékozódhat. A tulajdoni lapot bárki megtekintheti, illetve hiteles másolatot kérhet arról a lakás fekvése szerint illetékes (körzeti) földhivataloknál, illetve Budapesten a Fovárosi Kerületek Földhivatalánál. Célszerű az adásvételi szerződés megkötése előtt közvetlenül megtekinteni a tulajdoni lapot, mivel egyre gyakoribb az, hogy nem a tulajdonos adja el a lakást, illetve ugyanaz a személy rövid időn belül több személynek értékesíti. A tulajdoni lap hiteles tájékoztatást nyújt a lakással kapcsolatos egyes jogokról és terhekről is, így beszerzése elejét veheti egy későbbi jogvitának, vagy kényelmetlen helyzetnek. 

Az eladó - az adásvétel megkötése előtt - köteles tájékoztatni a vevot a lakás lényeges tulajdonságairól és a kapcsolatos fontos követelményekrol, így az arra vonatkozó esetleges jogokról és terhekről. (pl. az eladó köteles tájékoztatni a vevőt arról, hogy az épület melletti szórakozóhely hajnalig való nyitva tartása zavaróan hat a lakókra, vagy a lakás többször leázott a fenti szomszéd miatt). Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetoleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Ilyen okirat lehet társasház esetében a társasház tagjainak jogait és kötelességeit tartalmazó alapító okirat, vagy a házirend, illetve a lakás tervrajzai. 

Amennyiben az eladó olyan lényeges körülményekről nem tájékoztatja a vevot, amelyek ismeretében az nem vette volna meg a lakást, a vevő a vételár mérséklését követelheti, illetve súlyos esetben el is állhat a már megkötött szerzodéstol, a teljes vételárat és kárainak megtérítését követelheti az inkorrekt eladótól. 

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a vevő csak utólag értesül arról, hogy tulajdonszerzését más, harmadik személynek a lakásra való joga korlátozza, vagy akadályozza (pl. nem az eladó volt a tulajdonos, vagy a lakásban bérlő is van, akiről a vevő nem tudott). 

Abban az esetben, ha a lakás vételárát nem az adásvétel létrejöttekor fizeti ki a vevő, az eladó tulajdonjogát a teljes vételár megfizetéséig fenntarthatja. Ebben az esetben a vevő tulajdonjogának megszerzéséig (a vételár teljes megfizetéséig) a lakást nem adhatja el, nem terhelheti meg (pl. nem vehet fel rá bankkölcsönt). Amennyiben a vevő e kötelezettségének nem tesz eleget, ezért felelosséggel tartozik. 

A vevő a lakást a felek megegyezése szerinti időpontban veheti birtokba, de a vételár megfizetését követoen csak indokolt esetben maradhat a lakás az eladónál (pl. a kiköltözés lebonyolításáig). A vevőt a birtokba lépés idopontjától kezdődően illetik meg a lakásból származó hasznok, illetve köteles a terhek viselésére. Célszerű a birtokba lépéskor leolvasni a közmumérőket (gáz-, villany-, vízóra), illetve bejelenteni a szolgáltatóknál a tulajdonosváltást. 

Azokra a lakásokra, amelyek állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerültek, illetve az állami tulajdonú lakások tekintetében a Lakástörvény. értelmében elovásárlási jog illeti meg a bérlőt, egyenlő arányban a bérlőtársakat, a társbérlőt az általa használt lakáshányad erejéig, illetve ezen személyek egyenes ági rokonát és leszármazottját. A lakás vételárát a hasonló adottsággal rendelkező lakások helyi forgalmi értéke alapján kell megállapítani. Ha az elovásárlásra jogosult személy elovásárlási jogával élt, kérelmére az állam, illetve önkormányzat legalább 25 évi részletfizetési kedvezményt köteles adni. 


Az adásvételi szerzodéssel kapcsolatos követelmények: 

A lakásra vonatkozó adásvételi szerződés kizárólag írásban köthető meg érvényesen. A szerződésnek tartalmaznia kell: a vevőés eladó személyi adatait (családi és utónév, leánykori családi és utónév, születési év, anyja neve, lakcím, személyi azonosító), a lakás pontos meghatározását (település, helyrajzi szám, esetleg utca, házszám, emelet, ajtó), a tulajdonjog vétel jogcímén való megszerzésének tényét, a meghatározott vételárat, a feleknek a tulajdonjog átruházására és megszerzésére irányuló, és az eladónak a tulajdonjog bejegyzését engedő nyilatkozatát, a szerződő felek állampolgárságát. 

A vevő tulajdonjogát az illetékes földhivatal kizárólag akkor jegyzi be, ha a szerződés az alábbi formai követelményeknek megfelel: 

1. Kitűnik belőle megkötésének helye és ideje 
2. Szerepel benne a felek saját kezu aláírása 
3. Ügyvéd az okiratot ellenjegyezte, vagy közjegyző közokiratba foglalta 
4. Több lapból álló szerződés esetén az egyes lapokat a szerződés megkötésében részt vevők alá kell, hogy írják 




Költségek: 

Az adásvételi szerződés megkötését követo 30 napon belül meg kell keresni az illetékes körzeti földhivatalt a megszerzett tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése végett. A bejegyzési kérelemhez csatolni kell az adásvételi szerződés 1 db eredeti és 2 db másolati példányát is. 

A földhivatali eljárással kapcsolatban felmerülő költség: 2001-ben az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzésének illetéke 2000 Ft, amelyet illetékbélyegen kell leróni. 

Az adásvételi szerződés elkészíttetésével kapcsolatos költségek: amennyiben ügyvédi közremuködéssel jön létre az adásvételi szerződés, ügyvédi díjat kell fizetni az eljáró ügyvédnek. Ennek mértéke - az ingatlan értékétől, a felmerülő munkától és költségektől függoen - általában a vételár 0.5-1.5%-ig terjed. Ettől természetesen el lehet térni. Közjegyzői közreműködés esetén jogszabály határozza meg a közjegyző díját: 

1. 500.000 Ft feletti, de 5.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén a közjegyzői díj összege 11.700 Ft és az 500.000 Ft feletti rész 1%-a 
2. 5.000.000 Ft feletti, de 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén a közjegyzoi díj összege 56.700 Ft és az 5.000.000 Ft feletti rész 0.5%-a 
3. 10.000.000 Ft feletti ügyérték esetén a közjegyzői díj összege 81.700 Ft és a 10.000.000 Ft feletti rész 0.25%-a, de ez esetben legfeljebb 200.000.000 Ft ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel. 

Amennyiben a szerződő felek másként nem állapodnak meg, az eladó viseli azokat a költségeket, amelyek az ingatlan átadásával és az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezésével kapcsolatban merülnek fel, a vevő pedig az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződéssel (ügyvédi díj, közjegyzői díj valamint felmerült költségeik), az átvétellel és tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos költségeket kell, hogy viselje. 

A vevő terheli ezen túlmenoen a visszterhes vagyonátruházási (vagyonszerzési) illeték is. 
Az illeték összege a lakás forgalmi értékéhez igazodik. Magánszemélyek, illetve ingatlanforgalmazással fotevékenységként nem foglalkozó szervezetek esetén az illeték összege 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6%. Tehát egy 6 millió forint értéku lakás esetén 80.000 Ft+120.000 Ft=200.000 Ft összegű illetéket kell fizetni. 

Lakás résztulajdonának szerzése esetén a 4 millió forintnak a szerzett tulajdoni hányaddal arányos összegére alkalmazható a 2%-os illeték, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 6% illetéket kell fizetni. 


Illetékkedvezmények: 

1. A lakás építésére, építtetésére és értékesítésére jogosult vállalkozó által értékesítés céljára újonnan épített, építtetett 30 millió forintot meg nem haladó forgalmi értékűúj lakásnak, ilyen lakás tulajdoni hányadának első megvásárlása esetén a vevőnek nem kell illetéket fizetnie. 


2005. január 1.-tol változott: 15 millió forintig illetékmentes, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után illetékköteles lett. 


Meghatározása: Teljes vételi ár után fizetendo visszterhes vagyonátruházási (vagyonszerzési) illetéket kiszámítjuk, majd a kapott összegből levonjuk a 15.000.000 Ft-ra eso illetéket, így megkapjuk a fizetendő illeték mértékét. Pl. egy 20.000.000 Ft értéku lakás esetén: 4 millió forintig 2%, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6% = 80.000 Ft + 960.000 Ft = 1.040.000Ft -570.000 Ft = 470.000 Ft 
2. Az illetékkötelezettség keletkezésekor a 35. életévét be nem töltött fiatal első lakástulajdonának (tulajdoni hányadának) megszerzése esetén az egyébként fizetendo illeték 50%-ig terjedo, de legfeljebb 40 000 forint kedvezményre jogosult, ha az egész lakástulajdon forgalmi értéke a 8 millió forintot nem haladja meg. Ilyen forgalmi értéku lakás részarány tulajdonának megszerzése esetén a vagyonszerzot a szerzett tulajdoni hányaddal arányos mértéku kedvezmény illeti meg. 

Az illeték összegét az Illetékhivatal állapítja meg, amelyről határozattal értesíti a vevőt.

Felhívom a kedves olvasók és lehendő eladók és vásárlól figyelmét a jogszabájok változhatnak.Kérem tájékozódjanak.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 36
Tegnapi: 17
Heti: 91
Havi: 886
Össz.: 85 325

Látogatottság növelés
Oldal: Lakásvásárlás, -eladás
kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés - © 2008 - 2017 - felujitasepites.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »