A beton

Róma és Nápoly között gyakori egy vulkanikus kőzet, a pozzolana előfordulása. Ha ezt égetett mésszel és vízzel elkeverték, erős habarcs lett belőle, amely víz alatt is kötött. Olcsósága és szilárdsága miatt már a római Pantheon, később a konstantinápolyi Hagia Sophia építésekor is alkalmazták.
A középkorban e fontos szerkezeti anyag ismerete feledésbe merült, de egy szilárd kötőanyag igénye állandóan kísértett. A XVI. század során több javaslatot írtak le szilárdabb habarcsra, és megindult a pozzolana exportja is. Érdekes módon a sokat kísérletező John Smeaton – akinek az első fúrógépet is köszönhetjük – egy világítótorony alapozását cementtel végezte el 1756-ban.
A vasbeton, vagyis a fémhuzallal fokozott szakítószilárdságúvá tett cement feltalálása nem egyértelmű. A franciák J. Monier kertésznek tulajdonítják az elsőséget, aki például virágcserepeket állított így elő, egy bizonyos Lambot pedig még csónakot is készített vasbetonból. Az angolok azt hangoztatják, hogy ezek az alkotások sem jöttek volna létre, ha 1824-ben J. Aspdin nem találja fel a Portland-cementet.
Ám a vasbetonnak az építészetben való sokoldalú felhasználása és esztétikai elfogadtatása kétségkívül a franciák nevéhez fűződik, például G. Bodot-éhoz, akinek a párizsi Montmartre dombján álló Szent János-temploma (1896–1899) a város képének meghatározó eleme lett, méltó ellenpontja a tíz évvel korábbi acélszerkezetű Eiffel-toronynak.




Cement, víz és adalékanyag (homok, kavics) képlékeny keveréke, amely előbb megköt, majd megszilárdulva mesterséges kővé alakul .


Igy nevezik azt a keveréket, mely ugy áll elő, ha kőtörmelék avagy folyamkavics oly mennyiségü habarccsel elegyedik, mely mennyiség az egyes daraboknak összekötésére elegendő. Az ily keverékből készült falazat nélkülözi az alkatrészek illeszkedésének minden szabatosságát, és a habarcsnak megkeményedése után teljes egészében egy tömböt képez. llynemü falazást már a rómaiak is ismertek, és azt, mint Vitruviusnál olvasható, építkezéseknél használták is. Tanusítják ezt a ránk maradt építkezéseiknek romjai is (l. Aquincum), melyeknek falmaradványai, évszázadok viszontagságaival dacolva, ma is sziklakemények. A római birodalom hanyatlásával az ilynemü falazás ismerete is feledésbe ment, és csak a jelen század harmincas éveiben a cement-iparnak egyidejü fejlődésével kezdett ujra divatossá lenni, midőn főleg angol és francia kikötők építéseinél a B. ujra nagyobb alkalmazást nyert. Ez időtől való nagyobb szabásu B. építkezés hazánkban a Ferenc csatornának Mihalek Jánostól 1854. épített bezdáni hajózsilipje, mely az ilynemü európai építkezések közt első helyet foglal el.


Mai nap a B-t az építésnél ugy a szárazon, mint vizben széltében alkalmazzák. Ennek az elterjedésnek oka nemcsak a B. általános tulajdonságaiból magyarázható meg, minők nagy szilárdsága, tartóssága és aránylag jutányos ára. Ajánlatossá teszik a B-t még különleges tulajdonságai is, hogy felhasználáskor lágy, idomítható anyag lévén,a falazatnak könnyen adható a megkivánt legkomplikáltabb alak, az építkezés gyorsan halad és gondos felügyelés mellett kevésbbé képzett, tehát olcsóbb munkaerő által is végezhető; de meg a megkeményedett B. egész terjedelmében összefüggő darabot képezvén a reá ható erőket, minden más falazásnál egyenletesebben képes eloszlatni, legyenek akár nyomó, akár huzó erők. Ez a körülmény, egyenlő viszonyok mellett, a B. falak csekélyebb méretezését teszi lehetővé, s így az építkezés költségeit is kevesbíti. A B:-nak megbecsülhetetlen tulajdonságai azonban legnagyobb mértékben oly építkezéseknél érvényesülnek, amelyeknél a falazatnak tömegével is kell hatnia; ilyenek p. o. a tengeri kikötők hullámgátjai. Az itt szükséges 50, 100, de sőt egész 200 m3-nyi tömbök, csakis B-ból készülhetnek, mert alkatrészeiben a helyszinre szállíthatják és a tömböket ott készíthetik el. De a B. tömörsége is jó szolgálatot teszen vizvezetékeknél és csatornázásoknál. Használják kövezések pótlására is, stb. A rómaiak a B-hoz mészhabarcsot használtak, melyet oly módon készítettek hogy a levegőn annak nedvessége behatása alatt porrá esett (hidrált) meszet vettek hozzá. Puzzolán, szantorin földnek felhasználása később keletü, de mai napig is divatozó.


Jelenleg portland cement-B. és román cement-B. van leginkább használatban; melyeket vagy mint öntött vagy mint döngölt B-t alkalmaznak. Az előbbi folyékonyabb és vagy formákba vagy szabadon öntik, avagy főleg vizalatti építkezéseknél zsákokban, sülyesztő szekrényekkel helyezik el. A döngölt B-t szárazabbra készítik, oly nedvességi állapotban, hogy a kézhez ugyan nem ragad, de nyomogatás alatt vizet ver ki. Miután az ily B-t a helyszinén 20, legfeljebb 30 cm. Vastag rétegben elterítették, sulykokkal addig döngetik, mig teljesen összeállván, vizet nem ver ki. Ez utóbbinak tömörsége és szilárdsága is nagyobb. A B. tulajdonsága függ az egyes alkatrészek minőségétől. Alkatrészei: homok, cement, tört kő, avagy folyamkavics és viz. A homok legyen lehetőleg tiszta, főképen agyagmentés quarchomok; olyan, mint a jó építőhomok, ne felette apró szemü és érdes; használatkor pedig lehetőleg száraz. (A cement jóságát l. Cement) A tört kő ne legyen lágy, likacsos és sok vizet felszivó; legjobb anyaga a bazalt v. tömör mészkő; darabjai ökölnyi nagyságuak, portól mentesek és használatukkor átnedvesítve legyenek. A viz lehetőleg tiszta legyen; sóktól mentes; legjobb a lágy folyóviz, rosszabb a kutviz, főképen ha kemény; tengervizet sohasem szabad használni. Az alkatrészek keverési aránya függ az elérni óhajtott céltól. Oly keverési arány, melynél a habarcs éppen kitölti a tört kő, illetőleg kavics között levő hézagokat, a kavicsok legsürübb egymáson fekvését feltételezve adja a normál B-t; ennél több habarcs a B-t Ťkövérréť teszi, még kevesebb azt megsoványítja. A kövérebb B. tömörebb és szilárdabb; s a levegő és nedvesség is kisebb mértékben hatolhatván belsejébe, az idő viszontagságainak is jobban ellenáll. Vizben, főleg tengervizben való építkezéseknél mutatkozott rongálások a használt B. nem eléggé tömör voltára vezethetők vissza; a likacsokon behatolt viz kilugozás által megrontotta a cementet. Fagy károk is csak likacsos B-nál mutatkoznak. Kisérleti eredményei és gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy tört kő avagy kavics a B. szilárdságát nem szállítja mindaddig a habarcs szilárdsága alá, mig annak térfogatbeli mennyisége a habarcshoz használt homok mennyiségét felül nem mulja.


A B-készítés kézi erővel, avagy gépekkel történik; az első mód mindig ajánlatosabb, mert jobb eredményt biztosít. A kézzel való keverés legjobban eszközölhető sima deszka- avagy vaslemez-alapon, ahova a kimért homokmennyiséget kiterítik s a szükséges cement-mennyiséget reá borítják; miután lapátolással teljesen egyenletessé keverik össze, felkupozzák és a kúphegyén készített tölcsérbe a szükséges vizmennyiséget beöntve, a kup aljáról addig hintenek homokos cementet, mig a viz teljesen eltünt s a keletkezett pép többé szét nem folyik, ekkor az egészet lapátolással teljesen egyenletesen összekeverik. Az igy elkészített habarcsot az alapon szétterítik és az előre megnedvesített tört kő vagy kavicsot reáborítva és az egészet ujból összelapátolva, lehető egyenletesre keverik. Az elkészített B. a cement megkeményedése előtt feldolgozandó; az annak elkészítésére fordított időnek tehát a cementkötés idejénél kisebbnek kell lennie; mely körülmény főleg gyorsan kötő cement felhasználásánál igen gyors munkát követel.


A B-t készítő gépek vagy vertikális, vagy a horizontálhoz csekély hajlással biró üres hengeren amelynek egyik végén az adagolás történik, mig a henger belsejében alkalmas keverő karoknak vagy a hengernek saját körülforgása az összekeverést elvégezvén, a henger másik végén a kész B. eltávolodik. A B-falazat jósága a használt cement helyes lekötésének eredménye lévén, azt a szárazban való építésnél az időelőtti kiszáradástól óvni kell. Kövezések céljára sajtolt B-lemezeket is készítenek és pedig természetes szinüeket vagy patronálás utján, szines alakzatokkal látják el azokat, itt a felületi elkopásnak van fő fontossága, melyről a tapasztalat igazolta, hogy a kopás-ellentállás legnagyobb akkor, midőn a habarcsban a cement és homok egyenlő térmennyiségben van keverve


 


Pallas Nagylexikon

Oldal: A beton tőrténete
kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés - © 2008 - 2024 - felujitasepites.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat