kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés

Vállalok kőműves,burkoló,festőmunkát.Családiházak építését lakásfelujítást, tetőterek beépítését, giszkartonozást,Falazást, vakolást, betonozást, bontást . Természetesen kisebb munkákat is elvégzem. Budapesten és pest megyében. Tel. : 06 20 594 0260

Mivel az építkezés során a leghosszadalmasabb folyamat az építésügyi engedélyek megszerzése, röviden összefoglaltuk mit is kell tudni ezen papírokról. Az engedély megadása ügyintézőtől függően akár a 2-4 hónapot is elérheti, ezért azt add be időben az illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzat jegyzőjéhez (Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez). 

Előírások 
Az építtetőnek érdeke, hogy az engedélyköteles építkezése előkészítéséhez és végrehajtásához szakembereket vegyen igénybe. Az egész lebonyolítás időtartamára építési műszaki ellenőrt célszerű fogadni, engedély köteles építkezés esetén tervezői névjegyzékbe bejegyzett tervező és felelős műszaki vezetői névjegyzékbe bejegyzett kivitelező bevonása nélkülözhetetlen. Bonyolultabb ügyekben szükséges lehet műszaki szakértő és ügyvéd. 

A jelentősebb telekalakításokhoz településtervező szükséges, földmérő viszont minden telekalakításnál. 

Alapvető jogszabály az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és a 253/ 1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), de az engedélyezéshez szükséges az országos rendeletek közül a 45 és 46/1997.(XII.29.) KTM. továbbá a 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet, továbbá az 1957. évi IV. törvény és az engedélyezési fajtától függő további cca. 30 db rendelet ismerete is. 

Elengedhetetlen a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó fejezeteinek ismerete is. 

Aki építkezés céljára telket kíván vásárolni, hogy elképzelését biztosan valóra válthassa, jó, ha elvi telekalakítási és elvi építési engedéllyel rendelkezik, mert az abban foglaltak kötik az építési hatóságot. 

Természetesen az állami és helyi rendeletek, továbbá a hatósági engedélyek kötik az építkezések összes résztvevőit is. Ennek biztosítására az építési hatóság ellenőrzést köteles tartani, szükség esetén kötelezettségeket is elrendelhet. Az építési ügyek összes résztvevője az Étv. értelmében köteles együttműködni. 

Építési engedélyköteles munkálatok 
A törvény alapján a - részletszabályokban meghatározottak szerint - a telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához építészeti-műszaki terv, valamint az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ezen túlmenően mindezek használatbavételéhez, fennmaradásához szintén a hatóság engedélyét kell kérni. 

Az építészeti-műszaki terv szerzői jogvédelem alatt áll. A tervező felelős az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési előírások betartásáért, továbbá az általa készített építészeti-műszaki tervek szakszerűségéért. 

A részletszabályok a törvény által kimondott általános engedélykérési kötelezettség alóli kivételeket rögzítik. Így nem kell engedély például kerti építmény (hinta, csúszda, stb.), a 10 m3-nél kisebb vízmedence, a kerti lépcső, az egy méternél alacsonyabb támfal, és a telek oldalsó és hátsó telekhatárain a kerítés megépítéséhez sem. 

Ezzel szemben építési engedélyköteles az építményen kialakításra kerülő üzlethomlokzat, egy m2-t meghaladó kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyőszerkezet; és akár építményen, akár építési telken vagy közterületen áll, az egy m2-t meghaladó reklám-, cég-, vagy címtábla és fényreklám elhelyezése, építése. 

Az építési, ill. bontási engedély nélkül végzett munkálatok esetén a hatóság bírságot szab ki. 

Az engedélyek fajtái 
A hatóság az alábbi engedélyeket adja ki a kérelmező részére: 
• Elvi építési engedély, * 
• Építési engedély, * 
• Bontási engedély, 
• Használatbavételi engedély, * 
• Fennmaradási engedély, 
• A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély. 

* Új ház építésekor elegendő ezek beszerzése 

Az elvi építési engedély kérelem 
Építési engedély iránti kérelem előterjesztése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi építési engedélyt lehet kérni. Egyes jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé tehetik az elvi engedély beszerzését. Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető, de ha a jogosult egy éven belül építési engedélyezési eljárást kezdeményez, az elvi építési engedély köti a hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Amennyiben az építtető az engedély jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér építésügyi engedélyt, az elvi engedély érvényét veszti. Ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg, az elvi engedély érvénye egyszer, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható. 

Az építési engedély kérelem 
Az engedély iránti kérelmet az építtető vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja írásban, az erre szolgáló formanyomtatványon terjesztheti elő. A hatóság eljárása a benyújtott kérelemre indul meg. Az engedély iránti kérelmet az első fokon hatáskörrel és a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározott illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzati jegyzőkhöz kell benyújtani, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez. 

A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia: 
• Az építtető nevét, címét és aláírását, 
• A kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát, 
• A kérelem tárgyát, annak rövid leírásával, 
• A mellékletek felsorolását, 
• Az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást, 
• Építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét, 


címét, tervezői jogosultságuk megjelölését, 
• Az Illetéktörvényben meghatározott értékű illetékbélyeget. 

A szükséges főbb mellékleteket a jogszabály az alábbiak szerint jelöli meg: 
• Az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot, 
• Az építészeti-műszaki tervdokumentációt (4 példányban), 
• Az érdekelt közművek és kéményseprő nyilatkozatát (1-1 példányban), 
• A környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt 


(1példányban), 
• A tervező nyilatkozatát arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés 


folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági 


előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik. 

Ezen túlmenően - az építési, bontási stb. jogosultság - igazolására csatolni kell a tulajdonjogot feltüntető okiratot. Ez lehet 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat, jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős és végrehajtható bírósági, közigazgatási határozat, a tulajdonjog megszerzéséről szóló és a bejegyzésre alkalmas szerződés. 

Amennyiben az ingatlan nem az építtető tulajdonában van, akkor a fentieken túl az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozata vagy az ezt pótló bírósági ítélet, illetve a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozat csatolása is szükséges. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet is be kell a hatósághoz nyújtani. 

Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság (pl.: tűzoltóság, környezetvédelmi felügyelőség, polgári védelem, ÁNTSZ) hozzájárulásának figyelembe vételével rendelkezhet. A szakhatósági hozzájárulást, állásfoglalást az építésügyi hatóság szerzi be megkeresés útján. Amennyiben a szakhatóság az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. A szakhatóságok mellett szükség esetén az érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet működik közre. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni. A nyilatkozatnak arra kell kiterjednie, hogy biztosított-e a szükséges közműellátottság, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire és arra, hogy az építmény égéstermék-kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek. 

Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha ez alatt megkezdik az építkezést, és az építmény öt éven belül használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - bejelenteni az építésügyi hatóságnak. 

Amennyiben az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert az építési munka felelős műszaki vezetője, az engedélyt csak azzal a feltétellel adják meg, hogy az építtetőnek - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - az építésügyi hatóság leállítja az építkezést. 

Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. Az engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezésnél az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet engedélyt kérni. 

Fontos szabály, hogy az építésügyi hatósági engedélyekről értesítendők közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) az építésügyi hatóság szerzi be közvetlenül az illetékes földhivataltól. 


A használatbavételi engedély 
Ha az építmény az elvégzett munkálatok után rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált, az építtetőnek az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kell kérnie. Használatbavételi engedély hiányában nem szabad használni az építményt. Amennyiben az építmény vagy egy része nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, az építésügyi hatóság megtiltja a használatbavételt, vagy a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők. 

Az elkészült építmény csak jogerős használatbavételi engedély birtokában vehető használatba! 


Felhívom a kedves olvasók és lehendő építkezők figyelmét a jogszabájok változhatnak.Kérem tájékozódjanak.






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 34
Tegnapi: 17
Heti: 89
Havi: 884
Össz.: 85 323

Látogatottság növelés
Oldal: Építkezés, építési engedélyezt
kőműves,burkoló,festő,felujítás,építés - © 2008 - 2017 - felujitasepites.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »